Elérkeztünk az utolsó előtti bejegyzésemhez. Körülöttem a cuccaim 99%-a már összepakolva, szinte startra készen a holnapi hazautazáshoz. Viszont mielőtt hazamennék, gyorsan szeretnék nektek beszámolni a múlt heti túrámról.
Már a félév elején meséltem nektek a Marsdenbe tett kirándulásomról az Outdoor Society-val. Múlt csütörtökön ugyanezzel a társasággal indultunk meghódítani a Skót-felföldet. 17-en utaztunk egy minibuszban közel 8 órát a Newtonmore-i szállásunkig. Már az út során összekovácsolódott a csapat. Sokat beszélgettünk, nevetgéltünk. Este 6 fele érkeztünk meg a hostelhez a csaknem ezerfős népességgel rendelkező Newtonmore-ba. Kipakolást követően többen megszálltuk a helyi szupermarketet vacsoráért, majd csatlakztunk a csapat többi tagjához az egyik vendéglátóegységben. Sötétedés után geocatchingelni (koordináták alapján "kincsesládák" keresése) indultunk, és két ládát sikeresen meg is találtunk.
Péntek reggel korán keltünk. Reggeli és elemózsia készítést követően pedig a közeli három csúcs meghódítására indultunk. Bár vihart jelzett az időjárásjelentés, végig ragyogott a nap, és hiába a naptej, sokan le is égtünk. De mindenképpen megérte. A csapat kétfelé vált. Míg a kalandosabb kedvűek mindhárom csúcs megmászása mellett döntöttek, mi a lassabb csapattal kicsit nyugodtabb tempóban, csak az elsőre kaptattunk fel. Örültem, hogy ezt a csoportot választottam, mivel a hangulat nagyon jó volt, és több időnk volt élvezni a gyönyörű tájat. Csak néhány példa az első túrázós nap képei közül:
 |
| Valószínűleg juhászkunyhó lehetett |
 |
| Néha engem is lehet képen látni |
Visszaérkezés után vacsorafőzés és pubtúra következett, ahonnan visszafele jövet kicsit elkapott minket az eső.
A szombat reggel kicsit lassan indult, mert sokan hajnalig beszélgettek még az ebédlőben. Végül elindultunk egy vadregényes úton, legelésző birkák között egy közeli lochhoz (tó). Odaérve megettük az ebédre csomagolt szendvicseinket, és a csoport néhány merészebb tagja meg is mártózott a tóban. Ezután visszasétáltunk a szálláshoz az el-eleredő esőben. Sokan nagyon elfáradtak, és a szálláson maradtak, de néhányan elautóztunk Skócia második legnagyobb hegyéhez, és az ottani sífelvonó lábától gyönyörködtünk a kilátásban. Az előző estéhez hasonlóan vacsorával és beszélgetéssel, játékkal zártuk a napot.
 |
| A merészebbek a tóban |
 |
| Az Egyesült Királyság legmagasabban lévő működőképes telefonfülkéje a Cairngorn-hegyen |
Vasárnap korán indultunk vissza Leedsbe. Útközben többször megálltunk. Először Bannockburnben egy kis helyi bisztróban villásreggelizni, majd egy lámafarmnál teázni, és Leeds közelében pedig fish and chipsért vacsorára. Este 6 körül érkeztünk meg az egyetem Headingley kampuszára.
Nagyon élveztem a kirándulást, sok új ismerőst szereztem, és a skóciai táj szépsége örök emlék marad. Legközelebb már otthonról jelentkezem az utolsó itteni hét élményeiről, és néhány zárógondolattal. Addig is puszi mindnekinek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése