"Anglia a városom"

Már régóta terveztem folytatni a blogot, de olyan tartalmasak volt a napjaim, hogy nagyon kevés szabadidőm maradt. Ha végigolvasod a bejegyzést, megérted miért.

Az első teljes Leedsben töltött hetem során az egyetem által szervezett úgynevezett "Welcome Weeken" vettem részt, ahol a többi nemzetközi diákkal együtt megismerkedhettem a Leeds Beckett University-vel, a várossal, és ami még fontosabb, a társasággal. Rengeteg új ismerősre tettem szert az elmúlt napokban, így a szokásos esti rutin részévé vált, hogy átfutom a Facebookon a nemrég hozzáadott ismerősök listáját, és próbálok neveket kötni az arcokhoz. 😂 Mostanra már egész jól megy.

A koliban is egész jól sikerült berendezkednem. A konyhát felszereltem minden nekem szükséges eszközzel, és a Gyulai kolbászt is sikeresen beosztottam, hogy ne fogyjon el egy hét alatt. A lakótársaim nagyon kedvesek, érdeklődőek és segítőkészek. Mindig megkérdezik, milyen volt a napom, hogy érzem magam itt, ha pedig kérdésem van, hogy mi hogyan működik készségesen elmagyarázzák vagy megmutatják. Ráadásul mindegyikük brit. Tehát az egyetemről visszaérve is hallgathatom a csodás kiejtésüket. 😍


A hét a Don't be a tourist nevű társaság bemutatkozásával kezdődött. Ide együtt mentünk Kate-tel, egy ausztrál lánnyal, aki szintén az én koliban lakik, és vasárnap meglátogatott, mert nagyon egyedül érezte magát. Innentől kezdve, szinte minden programra velem jött. De vissza a bemutatkozásra. A csoport profilja az, hogy egyetemistákat utaztatnak Nagy-Britanniában a pénztárcának is kedvező áron. Több kirándulást is szerveznek a félév során, amikre jelentkeztem is. A következő helyekről várhattok majd tudósítást még a tavaszi szünet előtt: Liverpool, Észak-Yorkshire, Lake District és Edinburgh.

A tájékoztató után fel lehetett iratkozni, ha érdekelnek a túrák, itt láttam meg egy magyar nevet: Balázs. A folyosón odamentem hozzá, és kiderült, hogy szintén az ELTE-ről jött töri szakról. Nagyon megörültem, hogy találkoztunk, hiszen így lett egy magyar bajtársam is. A következő programpontra, az Erasmus tájékoztatóra, és utána a menzára ebédelni már együtt ültünk be.

Délután a belvárosi kampuszt (ahol én is tanulok) bemutató túrán vettem részt, ahol megmutatták, melyik épületben mi van és hogy működik, valamint megismerkedtem egy csomó jófej emberrel, akikkel utána ottmaradtunk az ottani HÖK által üzemeltetett bárban, aztán vacsizni is elmentünk.

Másnap reggelre a Facebook ismerőseim száma 10-el nőtt. Köztük finnek, ausztrálok, norvégok, amerikaiak és kanadaiak is voltak.

Az órarendemet is megkaptam. Hétfőn három, kedden kettő, pénteken pedig egy órám lesz, szerdán és csütörtökön pedig szabad vagyok.

Kedden a másik kampusz, a külvárosi Headingley volt porondon, ahol ugyan nem lesznek óráim viszont kíváncsi voltam, hogy néz ki, ezért elsétáltam. Az alábbi kép talán mutatja, hogy miért érte meg kb. 40-45 perc gyaloglás.

A Headingley kampusz éke, a John Graham épület, amit egy hatalmas park és további épületek vesznek körül

 Itt találkoztam néhány ismerőssel az előző napról, és végül a kedd hátralevő részét is együtt töltöttük. Az ottani HÖK bárban ebédeltünk (mert főtt ételt is lehet ott venni), majd visszasétáltunk a belvárosi kampuszra, ahol a nemzetközi diákokat segítő egyetemistákkal, a mentorokkal találkoztunk, akik a munkájukról meséltek, és ismerkedős játékokat is játszottunk. Ezt egy közös vacsi követte a most már igencsak tekintélyes létszámú csoporttal.

Szerdán esős reggelre ébredtünk, de ez nem gátolt meg minket Kate-tel és Nikolinával (szintén ausztrál lány, akivel a Don't be a tourist tájékoztató előtt ismerkedtem meg), hogy a délelőtti városnéző túrát válasszuk. Itt a mentorok megmutatták Leeds néhány látványosságát, és tanácsot is adtak arra vonatkozóan, hogy hova érdemes enni, vásárolni és szórakozni járni. Közben kitisztult az ég is, így könnyebben tudtam elkészíteni az alábbi képeket.

A Corn Exchange épülete, amiben jelenleg Vintage butikok és bisztrók vannak

A piac, ahol minden NAGYON olcsó

 

Az extravagáns belsejével hódít a Victoria Gate bevásárlóközpont, ahol ingyen kóstolót is kaptunk

 

A városháza, a könyvtár és a galéria épületei

Virágok is vannak erre

A Leeds City Council épülete

A régi Broadcasting Place mögötte az újjal, amiben óráim is vannak.

A túrát követően beültünk Kate-tel és Nikoliával egy fish & chipsre, aztán mentem a bölcsészeknek szóló tájékoztatóra. Este pedig a The Library nevezetű kávézó/bárban voltunk, ahol társasozni is lehet, úgyhogy Cards Against Humaity-t játszottunk néhány lánnyal.

Csütörtökön csak délután kezdődtek a programok, így délelőtt meglátogattam az egyetem belvárosi konditermét, ami nagyon jól felszerelt, és csodás kilátás nyílik a városra. (Majd egyszer lefényképezem nektek.) Délután egy mókás tájékoztatót hallgattunk meg az angliai életről és a kultúrsokkról. Ezt követően meglátogattuk néhányan a városi könyvtár Harry Potter kiállítását, ami kicsit csalódás volt, mert többre számítottunk. De egy kávé és süti mindenkit felvidított, így boldogan mentünk egyetemi International Welcome Party-ra, ahol a mentorok ingyen kajával és karaoke-val kedveskedtek nekünk. Sokakkal beszélgettem, finomakat ettem, még énekeltem is, és nagyon jól éreztem magam.

Péntekre már nagyon elfáradtam a sok programtól, így csak délre mentem be az International Student Club ismerkedős programjára. Anna, az egyik szervező nagyon kedves volt, a játékokat is nagyon élveztem, és ingyen süti és kávé is volt, szóval nem is kellett több a boldogságomhoz. Este közösen vacsoráztunk Kate-tel, Nikolinával és a szobatársával Shagunnal valamint néhány új ismerőssel a The Library-ben, aztán egy szülinapi buliban jártunk, de hamar otthagytuk mert mindenki nagyon fáradt volt.

Szombaton a gyönyörű történelmi várost, Yorkot fedeztük fel. Mivel ez a bejegyzés már így is nagyon hosszú, erről a kirándulásról külön fogok írni, de azért itthagyok egy képet ízelítőnek:

A még szinte üres sétálóutca, háttérben a katedrálissal

Végül vasárnap megfogyva bár de törve nem, meglátogattuk a Leeds külvárosában fekvő Kirkstall Abby-t, ami egy 13. századi ciszterci monostor romja. Szerintem gyönyörűen nézhetett ki, és most is az.


 

Kate, Én, Nikolina és Shagun

Ennyi volt a móka mára! Remélem tetszett nektek a beszámolóm. Ha igen, ha nem nyugodtan írjátok meg megjegyzésben. Akkor is keressetek bátran, ha az Erasmusszal vagy a Campus Mundival kapcsolatban van kérdésetek.

Hamarosan jelentkezem a yorki élményeimmel, és az első "tanulós hét" tapasztalataival is egy külön bejegyzésben.