Viking volt az idegenvezetőm - avagy kirándulás Yorkban

Elérkezett a Yorkról szóló beszámolóm ideje. Ezt az egynapos buszos kirándulást az egyetem szervezte nekünk a Don't be a tourist társasággal együtt.

Reggel 9-kor és 11-kor is volt egy busz a nagy érdeklődésre való tekintettel. Én a korábbit választottam, de két ausztrál barátosném is velem tartott. A háromnegyed órás buszút során Neville, az idegenvezetőnk Yorkról mesélt, és egy tippelős kvízjáték során megtudhattuk, hogy Yorknak fura nevű utcái vannak (pl. Whipmawhopmagate), de nincsen York Street nevezetű.

Érkezésünkkor vikingnek öltözött idegenvezetők fogadtak minket - ugyanis York jelentős viking központ volt egykor -, és végigkalauzoltak a város jelentős látványosságain. Eközben angol szokás szerint az eső is megeredt egy kicsit, de ez nem szegte kedvünket, kapucninkat és esernyőinket felhúzva követtük a vikinget.

Néhány állomás a túránkból:

Látjátok a bástyákat a híd mellett? Régen innen figyelték az áthaladókat,
manapság pedig éttermekként és kávézókként működnek

Az a fekete maszat a krémszínű falon egy cica. Vagyis a szobra. A ház építésének idején
hatalmas divat volt macskaszobrokat rakni a falra a madarak elijesztésére, és díszítésképp.
Így York több házának falán is láthatók cicák.

A Clifford Tower, ami nevét egy benne kivégzett emberről kapta.
Hát nem "elbűvölő"?

Viking idegenvezetőnk magyaráz...

...majd libegő köpenyével rohamtempóban lépdel a következő állomáshoz.

A Shambles, ami régen húspiac volt, most aranyos boltok és kávézók mennyországa.

Meg a Harry Potter rajongóké.

Több rajongói bolt is található az utcában.

Mint ez a kreatív elnevezésű: "A bolt, amit nem nevezünk nevén"

A katedrális

 A katedrálist elérve magunkra maradtunk a korábban a buszon kiosztott térképekkel és látnivaló listával, hogy közel négy órányi szabadidőnkben annyi dolgot fedezzünk fel, amennyi csak belefér.
Az ausztrál lányokkal, Jordannel (ausztrál fiú) és Balázzsal a római alapokra épült városfalakon kalandoztunk először, majd felfedeztük a Shambles-t és környékét.

Séta a falon

Nikolinával

A kilátás

 A nagy sétában bizony megéheztünk, úgyhogy betértünk a The Golden Fleece nevezetű pubba, ahol szellemvacsorákat is szoktak szervezni, és valahogy a vízmérték sem stimmelt, mikor a padló készült. De a fűszeres rántott csirke, amit ettem, eszméletlenül finom volt. Sajnos kötelességemet elmulasztva az ételről nem készült kép, de a pubot meg tudom mutatni:

Így néz ki kívülről

Nem, nem tartom ferdén a kamerát, a lépcső tényleg jobbra lejt.

 Immár jóllakva a vár felé vettük az irányt, de a sor nagyon hosszú volt, így nem vártuk ki, inkább a városfal másik felét néztük meg, majd a katedrális belsejében néztünk körbe. Tudtátok, hogy a yorki katedrális nagyobb, mint a párizsi Notre Dame? Én nem, de most már evvel az információval is gazdagabb vagyok.

A fal másik fele (#főabiztonság)

Egy a katedrális csodás mozaikablakai közül

A katedrális után már nagyon kellett szednünk a lábunkat, de végül időben odaértünk a buszhoz, ami visszavitt minket Leedsbe. A visszaút csendesen telt. Mindenki fáradtan, de csodás élményekkel telve tért aznap nyugovóra.