Élek és virulok

Hajaj, lassan egy hónapja nem került fel semmi a blogra, amit nagyon sajnálok. Kicsit felpörögtek a dolgok tanulás terén, és ezért nem sok időm maradt blogolni. De most mindent gyorsan bepótolok, úgyhogy öveket becsatolni! Hosszú bejegyzés következik.

Kezdjük a tanulós résszel. Megvolt az első egyetemi prezentációm. A Britishness nevű modulon tartottam előadást egy angol és egy francia fiúval arról, hogy a második világháború hogyan formálta az angol nemzeti identitást. A tanár és a többiek visszajelzése alapján nagyon jól sikerült. A jegyet elvileg holnap tudjuk meg, mert még le kellett utána adni egy reflexiót (úgy látszik, nem csak a PPK-n szeretik a műfajt) a saját teljesítményünkről, és az is beleszámít az értékelésbe. Egy másik beadandón is túlvagyok. A War, Welfare and Society modulra kellett egy annotált biliográfiát leadni egy az óra témái közül választott kérdéskörről. Én a a cserkészmozgalomról írtam az enyémet. Hogy ezen a héten se unatkozzak, jövő hétfői határidővel még hátravan egy beadandóm. Egy az előre megadottak közül választott Ahogy tetszik vagy Vízkereszt szakaszból kell kritikai elemzést írnom. Nagyon érdekes feladat ez is, úgyhogy kíváncsi leszek, mit sikerül majd kihoznom belőle.

Az egyéb történésekről hetekre lebotva fogok írni a következőkben.


Február 12-18.

Ezen a héten nem sok érdekesség történt azon kívül, hogy vasárnap volt a kínai újév, és a lányokkal ellátogattunk a városi ünnepségre. Íme néhány kép:

Az egyetemen wokban készül finomságokkal ünnepelte a menza a kutya évét

A városháza dísztermében volt a program

Az oroszlántánc sem maradt el 

Az esemény plakátja a városháza bejáratánál

Február 19-25.

Ezen a héten rendezték meg az Eat Leeds nevű eseményt, aminek a keretein belül több helyi étterem is olcsón kínált 2-3 fogásos menüket. Kate, Nikolina és Én a Victoria Gate Casino éttermében ettük degeszre magunkat.

Ezen kívül az eddigi kedvenc Don't be a tourist kirándulásomra is ekkor került sor. Az elbűvölő tengerparti kisvárosba Whitby-be és környékére látogattunk el. A képek magukért beszélnek.

Ezt a völgyet a helyi folklór szerint egy óriás vájta, mikor meg akarta dobni az asszonyt földdel

A Whitby Abby romjai

Whitby-ben kapható a legjobb Fish & Chips. Több itteni étterem is elnyerte már a díjat a legjobban elkészített tradícionális angol fogásért.

Cook kapitány szobra

Whitby hangulatos utcácskái tele vannak aranyosabbnál aranyosabb boltokkal, kávézókkal és éttermekkel

A goathlandi vasútállomás. Ismerős valakinek esetleg?

És így?
(Megsúgom: A Harry Potter első részének egyik jelenetét forgatták itt. Ez volt a roxmortsi vasútállomás.)

Február 26 - március 4

Ezen a héten behavazódott Leeds, és az emberek teljesen megkergültek a legkisebb mennyiségű hótól is. Órák maradtak el az egyetemen, nem üzemelt a házhozszállítás az éttermekben. Azért mi a lányokkal nem zárkóztunk teljesen be, ugyanis kivittem a két ausztrál lányt a hóba játszani, mert ilyen élményben eddig amúgy sem volt részük. Volt hógolyózás, mini hóember építés, vacogás, aztán forró csoki szürcsölés. Két kvízesten is részt vettünk a hét folyamán. Egy Jóbarátok és egy Disney kvízen. Az utóbbit sikerült is megnyernünk.

Először igazi hóban

Ahhoz képest, hogy porhóból készült, egész jól sikerült

A Disney kvíz egyik köre. A fenti rajzfilmhősök angol szinkronhangjait kellett beírni a táblázatba

Március 5-11.

Múlt héten a mozizásé volt a főszerep. Kétszer is voltam moziban a hét folyamán. Először a Lady Bird-öt néztem meg Kate-tel, Nikolinával, Breannaval és Kelsey-vel, aztán pedig a Red Sparrow-t Valentinával és Morgane-nel. Emellett vasárnap volt az utolsóelőtti Don't be a tourist kirándulás, ahol az angol Tóvidékre látogattunk el. Az időjárás is kedvezett nekünk, mert szinte majdnem végig sütött a nap. Néhány kép a túráról:

Útközben megálltunk egy farmon, ahol meg lehetett nézni az állatokat, és helyben készült termékeket is vásárolhattunk

A Windemere tó messziről

Érdekes "gombákat" növesztett ez a fa

Ambleside egy elbűvölő tóparti kisváros

A magyarok mindenütt ott vannak  

Hajókáztunk is a Windemere tavon 

Beatrix Potter, a Nyúl Péter és barátai szerzője is a környéken élt és alkotott, így sok helyen lehetett hozzá kapcsolódó ajándékokat vásárolni. 

Ennyi lett volna az élménybeszámolóm az elmúlt pár hétről. Nem tudom mikor jelentkezem legközelebb, de igyekszem minél hamarabb. Addig is élvezzétek a tavaszt! 😉