Már érkezem is legújabb bejegyzéssel, ezúttal a londoni kalandjaimról. Kate, Nikolina, Shagun és én már egy jó ideje elterveztük, hogy együtt elmegyünk Londonba a tavaszi szünet folyamán. Március 26-án reggel indultunk, és egy négy és fél órás buszút után meg is érkeztünk a Victoria Coach Stationre, az angol főváros szívébe. Ezután elmetróztunk a szállásunkra, ami a West Kensington megálló közelében volt egy nagyon takaros, szépen berendezett Airbnb-ben. Aznapra nem terveztünk nagy városnézést, így csak berendezkedtünk, bevásároltunk reggelire, aztán elkezdtünk készülődni, ugyanis estére jegyünk volt a Mamma Miára a Novello Theatre-be. Színház előtt még megtömtük a bendőnket egy a Covent Garden közelében lévő hamburgerezőben, majd átvettük a jegyeinket, és helyet foglaltunk a Novello kényelmes üléseiben. A darab fenomenális volt, és a helyünkről is nagyon jól láttunk, bár az előttünk és mellettünk ülő neolatin nyelvű család halkabban is beszélgethetett volna közben. A szállásra visszaérve megterveztük a másnapi napirendet, aztán takarodót fújtunk, mert hosszú nap állt mögöttünk, és még hosszabb előttünk.
 |
| A Covent Garden a lemenő nap fényében |
 |
| A színház kívülről... |
 |
...és belülről
|
 |
| A helyünkön |
Kedden nagyjából az alábbi térképen látható kanyargós utat jártuk be nagyrészt gyalog.
Reggeli után elsétáltunk a szemerkélő esőben a Kensington palotáig. Mire odaértünk, elállt az eső. Úgyhogy sétálgattunk kicsit a Hyde Parkban, aztán megnéztük a lovas őrök őrváltását a Buckingham palotánál. Elmentünk a Westminster Abbey-hez, de sajnos a Big Bent nem lehetett rendesen látni, mert felújítják. Átkelve a Westminster hídon végigsétáltunk a Temze déli partján egészen a Tower hídig, azon mentünk vissza az északi oldalra. A Towertől elmetróztunk az Embankment megállóig, aztán elsétáltunk a Trafalgar térre, ahol már hétágra sütött a nap. Innen a West Enden és a Sohón keresztül átmentünk az Oxford Streetre vásárolgatni és kirakatokat nézegetni, majd visszametróztunk a szállásra. Kate bolognais tésztát főzött, és megettük az útközben vett fánkot desszertnek, miközben a telefonomon néztük a Tökéletes hang harmadik részét, mert a tévét nem tudtuk beüzemelni. A sok sétától mindenki nagyon elfáradt, így hamar kidőltünk, és a filmet másnap fejeztük be.
 |
| Viktória királynő szobra a Kensington palota előtt |
 |
Kacsák, ludak és hattyúk a palota előtti tóban
|
 |
| A Buckingham palota előtt |
 |
| A St. James parkban már virágoznak a fák |
 |
| Nincs London telefonfülkés kép nélkül |
 |
| Amennyi a Big Benből látszik |
 |
| Kilátás a déli partról |
 |
| A Globe színház |
 |
| Az Árnyvadász rajongók kedvenc hídja, a Blackfriars-híd |
 |
| A Tower-híd |
 |
| A napfényben úszó Trafalgar tér |
 |
| Az M&M's-nek egy többszintes boltja van a Picadilly-től nem messze. Aki szeretne m&m's-szel borított falat látni, itt a helye |
 |
| A Ferrero Rocher fánkom |
Az utolsó teljesen Londonban töltött napunkon az eső kicsit áthúzta a számításainkat, és többet kellett metróznunk. A nagy zenés őrségváltás is elmaradt, de ez nem szegte kedvünket, és így is nagyon sok mindent sikerült megnéznünk. Az alábbi térképen láthatjátok is körülbelül az utunkat.
A Harrodsban kezdtük a napot, és körbejártuk az bevásárlóközpont egy részét, aztán a Buckingham palotához siettünk annak reményében, hogy az eső ellenére látunk majd valamit, de fél óra várakozás után csak egy egyszerű vonulást láthattunk. Ezután szétváltunk. A lányok a London Eye-ra mentek, én meg vissza az Oxford Streetre néhány szuvenírért. Mikor a lányok végeztek az óriáskeréken az Abbey Roadhoz közeli metróállomásnál találkoztam Nikolinával és Kate-tel, Shagun pedig a nap további részét shoppingolással töltötte az Oxford Streeten. Voltunk az Abbey Road Studios ajándékboltjában, ahol a szétázott primarkos táskámat menő műanyag Abbey Road studiosra cseréltem. A Beatles Abbey Road képét is sikerült megcsinálnunk egy kedves úriember segítségével. A következő állomás a King's Cross volt, ahol elkészítettük a Harry Potter rajongók számára kötelező 9 és háromnegyedik vágányos képet. Végül az antik tárgyakkal, street food kocsikkal és szuvenírboltokkal teli Camden Marketre vezetett az utunk, ahol nagyon finomat vacsoráztunk, és sok érdekes árut láttunk régi bakelitlemezektől kézműves ékszereken át a bólogató fejű Erzsébet királynőig és Donald Trumpig. A szállásra visszaérve összepakoltuk a dolgainkat, befejeztük a filmet, beszélgettünk aztán aludni tértünk.
 |
| Az őrségváltás |
 |
| Át az Abbey Roadon |
 |
| Sziasztok, léptem a Roxfortba! |
Az utolsó nap reggel még mindent leellenőriztünk, aztán én elindultam a buszomra. Shagun későbbi busszal jött vissza Leedsbe, Kate és Nikolina pedig nyugat-európai kirándulásra indultak. A Victoria Coach Stationre visszamenet nem hagyhattam ki, hogy ne nézzem meg a Victoria Palace Theatre-t, ahol jelenleg az egyik kedvenc musicalemet, a Hamiltont játsszák. A biztonsági őr olyan kedves volt, hogy a csomagjaim ellenére beengedett az előtérbe is, egy picit ott lehettem a szobában, ahol történik (utalás a musical egyik dalára: https://open.spotify.com/track/2TK2KSrzXD6W01qjXVjNGh).
A busz fél órával később indult és útmunkálatok miatt pedig körülbelül öt és fél órára nyúlt az út. Ezalatt befejeztem a könyvet, amit olvastam (Anthony Doerr: A láthatatlan fény - Aki teheti, olvassa el, gyönyörű könyv), és zenét hallgattam, meg figyeltem a tájat.
A kollégiumba visszaérkezve, gyorsan kipakoltam, és rendet raktam mindenhol, mert másnapra különleges vendégeket vártam. Ha kíváncsiak vagytok, kik azok, és mit csináltunk, míg itt voltak, a következő bejegyzésből megtudhatjátok. Addig is puszi mindenkinek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése